Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola




Скачать 103.43 Kb.
НазваниеGazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Дата22.10.2012
Размер103.43 Kb.
ТипДокументы
Munkaterv


dr. Giber Valéria Olga


Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Doktori iskola vezető:

Dr. Udovecz Gábor DSc

Egyetemi tanár


Témavezető:

Dr. Kiss Judit DSc

MTA doktora, egyetemi tanár


A doktori téma címe:

Fokozódó verseny és kooperáció az Európai Unió és Kína között az energiabiztonságért



Képzési forma: levelező

  1. Tanulmányi terv

1.1 I. félév (2010-2011/1. félév)

Kötelező tantárgyak:

Tantárgy neve

Tantárgy kódja

Tantárgyfelelős

Kredit

Mikroökonómia

3PLDR-MIK0E01

Dr. Barancsuk János

6

Regionális gazdaságtan

3PLDR-REG0E01

Dr. Gál Zoltán

8

Gazdaságtörténet

3PLDR-GAZTE01

Dr. Szávai Ferenc

6

Kutatásmódszertan-

A tanulmányírás és az előadások módszerei

3PLDR-TEM-T01

Dr. Varga Gyula

12



Szabadon választható tantárgyak:

Tantárgy neve

Tantárgy kódja

Tantárgyfelelős

Kredit

Világgazdaságtan

3PLDR-VLG0-T

Dr. Kiss Judit

4

Befektetési ismeretek

3PLDR-BEFI-E01

Dr. Száz János

4



1.2 II. félév (2010-2011/2. félév)

Kötelező tantárgyak:

Tantárgy neve

Tantárgy kódja

Tantárgyfelelős

Kredit

Makroökonómia

-

Dr. Oroszi Sándor

6

Pénzügytan

-

Dr. Varga József

6

Kutatásmódszertan

Statisztikai esettanulmányok

3PLDR-TEM-T01

Dr. Molnár Tamás

12



Szabadon választható tantárgyak:

Tantárgy neve

Tantárgy kódja

Tantárgyfelelős

Kredit

Banküzemtan

3PLDR-BKÜ0T01

Dr. Ligeti Sándor

4

Vállalati pénzügyek

3PLDR-VÁP0E01

Gáspárné Dr. Vér Katalin

4



1.3 III. félév (2011-2012/1. félév)

Kötelező tantárgyak:

Tantárgy neve

Tantárgy kódja

Tantárgyfelelős

Kredit

Vállalatgazdaságtan

-

Dr. Borbély Csaba

6

Marketing

-

Dr. Szakály Zoltán

6

Kutatásmódszertan-

Számítógéppel segített kutatási módszerek

3PLDR-TEM-T01

Dr. Csukás Béla

12



Szabadon választható tantárgyak:

Tantárgy neve

Tantárgy kódja

Tantárgyfelelős

Kredit

Vállalkozási menedzsment

3PLDR-VALLME-E01

Dr. Csima Ferenc

4



1.4 Kutatási terv

1.4.1 A kutatási téma címe

Fokozódó verseny és kooperáció az Európai Unió és Kína között az energiabiztonságért

1.4.2 A kutatási téma előzményei irodalmi hivatkozásokkal

A kínai gazdasági fellendülés számtalan módon befolyásolja a világgazdaság többi szereplőjét. A kínai gazdaság növekedésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő energiaellátás. Kína egyike azon országoknak, ahol az energiabiztonság szerves része az állambiztonságnak. A folyamatosan emelkedő kínai energiafogyasztás 1993 óta nem fedezhető a hazai termelésből, és ennek következtében versenytársként lép fel az EU, USA és más fogyasztókkal szemben a világ energiapiacán.

Az energiabiztonság és az energiabiztonsági stratégia szükségességéről több elmélet is született. Két fő irányzat áll egymással szemben. A Christian Constantin által „realistának” nevezett iskola úgy tekint az energiabiztonságra, mint egy harcra a stratégiai energiaforrások kontrolálásáért1. Példaként említi, hogy a kőolaj lehet egy olyan földrajzilag koncentrált érték, amelyet az azzal rendelkező országok felhasználhatnak, mint „fegyvert”, hogy „megzsarolják” a kőolaj importra szoruló többi országot. Ez a megközelítés az energiabiztonságot úgy fogalmazza meg, hogy egy teljes egészében államok által irányított verseny az energiaforrásokért és energiaszállítási útvonalakért. Ebből kifolyólag elengedhetetlennek és szükségesnek tartja az energiabiztonsági stratégia meglétét minden országban.2

A „liberalista” iskola úgy gondolja, hogy az energiabiztonságra nincs szükséges, mivel az olaj egy helyettesíthető dolog, úgy is kell tekintenünk rá, mint egy, a piacon megvásárolható egyéb termékre. Ennek az iskolának fő képviselői William W. Hogan, Philip Andrews-Speed és Sergei Vinogradov. Ebből az okfejtésből kiindulva az energiabiztonsági stratégia is felesleges. Véleményük szerint a legjobb stratégia, ha egy ország csökkenti a szabad kereskedelem korlátait, invesztál a termelésbe és limitálja az állami intervenciót amennyire csak tudja. A piac természetes egyensúlya fogja meghatározni a termék árát, amit az energia szükséglet és kínálat fog generálni3.

További kérdésként merül fel kutatásomban a kölcsönös függőség fogalma, amely a fokozódó verseny ellenére az egyre szélesebb körű kooperációban nyilvánul meg az Európai Unió és Kína kapcsolatában. A klasszikus realista felfogás szerint a kölcsönös függőség egy negatív jelenség, mivel gyengíti és kiszolgáltatottá teszi az országokat4. A realista felfogással szemben 1977-ben jelent meg a komplex interdependencia elmélet, amelyet Robert O. Keohane és Joseph S. Nye alkotott meg. A neo-liberalista szerzők szerint a kölcsönös függőség egy előnyös trend, ami megállíthatatlanul terjed5. A nemzetközi szereplők kölcsönös függőségben vannak egymástól és minden résztvevőnek a tevékenysége, döntése kihat a többi nemzetközi szereplőre is. Ezáltal sokkal körültekintőbben, összehangoltabban és óvatosabban fognak az országok is mozogni a nemzetköz politikában6. Habár a realista felfogással ellentétben a komplex interdependencia elmélet nem csak az országokat, hanem egyéb nemzetközi szervezeteket vagy vállalatokat is elismer, mint a nemzetközi politika és gazdaság alanyait7.

A témám olyan kutatók jelentős műveire épül, akik feltárták Kína és az USA gazdasági és külpolitikai kapcsolatát különböző aspektusokból8. Figyelemre méltó kutatási anyagok születtek már a nagy kínai gazdasági felemelkedésről9. Professzor Li Xing, volt egyetemi oktatóm Kína energiaéhségéről és a kínai energiastratégia kérdéskörében végez kutatásokat10. A kínai energia beszerzési régiókkal foglalkoznak - többek között - Professzor Zhao Xingjun és Wu Yanrui11. Professzor Zhang Jianxin a Hong Kong University of Science and Technology oktatója azt kutatja, hogy a megfelelő mennyiségű olaj biztosítása hogyan hat az ország nemzetközi kapcsolataira és formálja át a kínai külpolitikát12.

Az Európai Unió oldaláról is kiváló kutatási anyagok készültek. Összegzések és jelentések születtek az Európai Unió megbízásából is13. Másik részük kutatók tollából származik14. Szerencsére nagy mennyiségben állnak rendelkezésre az Európai Unió által készített statisztikák, amelyek kiváló források lehetnek a kutatásomhoz.

Az Európai Unió szempontjából is készültek elemző jellegű, feltáró munkák az energiabiztonságot szem előtt tartva és ajánlásokat megfogalmazva15. Az EU közös energiapolitikájának létrejöttét és a tagállamok egyéni energiaszükségleteit is vizsgálták már16. Magyarország energiastratégiája 2030-ig 2011. október elején elfogadásra került a parlament által. A magyar energiabiztonsággal összefüggésben sok kutatás irányult arra, hogy lehetne a jelentős mértékű energiafüggőségét az orosz exporttól csökkenteni.

Kutatásom célja, hogy feltárjam mik a valós érdekek és kölcsönhatások az EU-Kína energia párbeszéd mögött. Ezért szeretném megtalálni a lehetséges magyarázatokat: A fokozódó verseny jelenlegi és jövőbeni hatásai és a kooperáció okai az elérhető árú energiaforrásokért, továbbá ezek milyen változásokat idéznek elő az Európai Unió és Kína energiabiztonsági stratégiáiban. Hogyan szűkítette le az Európai Unió mozgásterét Kína térnyerése a világ energiapiacán? Milyen politikát kell választania az Európai Uniónak, ha versenyképes szeretne maradni a világ energiapiacán és biztosítani szeretné az EU energiaellátását az egyre növekvő Kínai igények mellett? Milyen következményekkel jár mindez Magyarország számára?

Az Európai Unió és Kína energiaszükségletét nagy részben importból fedezi, amelyet jelentős részben azonos energia exportőr régiókból szereznek be. Ilyen régió Afrika, Ázsia (Oroszország főként), a Közel-Kelet és a legújabb kutatások szerint az Északi (Északi sarkkör) régió. Az Európai Unió és Kína energiakapcsolatának további befolyásoló tényezője az USA.

Az én megközelítésem is folyamatos kutatásaim eredményeképpen jutott el a munkatervemben megfogalmazott címig. Kezdetben másik két szerzőtársammal megvizsgáltuk, hogy 2008-ban mik voltak a kilátások és lehetőségek az EU számára a Közös Energiapolitika kialakítására17. Mester tézisem a folyamatosan közeledő energia párbeszéd okait kereste az Európai Unió és Kína között. Alkérdésként arra fókuszált, hogy az EU miért változtatott energia politikáján és Kínát miért tette meg az egyik fő partnerévé az energia kérdésekben 18.

2010-ben Kínában jelent meg tanulmányom egy könyvben önálló fejezetként, amelyben arra kerestem a választ, hogy ki lesz a nyertese az északi régió alatti energiaforrásokért vívott harcnak. Ebben a tanulmányban az Európai Unió és Kína energiapolitikai irányvonalát és eredményességét vetettem össze19.

2011 februárjában Németországban és az Egyesült Államokban jelent meg a könyvem, amely szintén a közeledő energia párbeszéd okait volt hivatott feltárni az EU és Kína között20.

1.4.3. Célkitűzés, módszer, kísérlet leírása

Kutatásom során szeretném felhasználni a nemzetközi és magyar kutatók munkáit. Kutatási témám annyiban jelent újdonságot, hogy habár a kutatók már elemezték az Európai Unió energiaszükségletét, energia politikáját és annak kihívásait, valamint ezeket a témákat Kína szemszögéből is, de - tudomásom szerint - senki nem vetette ezeket az eredményeket össze. Ennek elvégzése abból a szempontból lenne aktuális és meghatározó, hogy az energiabiztonság egyre égetőbb kérdésként jelentkezik a fogyóban lévő fosszilis energiahordozók korában. Mind a két nagyhatalom biztosítani kívánja a megfelelő mennyiségű energiahordozók beszerzését elérhető áron. A nemzetközi energiarezsim jelentős kihívás elé fog nézni a fogyóban lévő energiahordozók miatt, továbbá a kilencvenes évek elején megjelenő, és azóta is feltörekvőben lévő, jelentős mennyiségű energiát felhasználó gazdaságok egyre fokozódó térnyerése miatt. Kína és India a kilencvenes évek eleje óta feszegeti a világ energiafelhasználó országainak addig kialakult egyensúlyát. Célkitűzésem, hogy megfogalmazzam milyen tárgyalási stratégia lesz eredményes a két nagyhatalom esetében, milyen érdekeket kívánnak érvényesíteni a nemzetközi politikában és a régiók szintjén, milyen új energiastratégiai elemek válnak szükségessé a megfelelő energiabiztonság megteremtéséhez, az energiabeszerzési régiókban milyen specifikus energabeszerzési stratégia válhat szükségessé, milyen alternatív energiaforrások merülhetnek fel az energiabiztonság megteremtéséhez és ezek tükrében hogyan változtatja meg az EU és Kína a nemzetközi körülmények miatt belföldi energiapolitikájukat. További célkitűzésem megtalálni a választ arra, hogy Magyarországnak milyen lehetőségei vannak saját energiabiztonságának megteremtésére a két nagyhatalom árnyékában.


Kutatásomhoz a szükséges információkat és adatokat két fő forráscsoporttól szeretném beszerezni.

Elsődleges forrásként kínai tanulmányutam során szeretnék ellátogatni a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) és a PetroChina vállalatok stratégiai tervező osztályára és személyes interjú keretében adatokat gyűjteni a kutatásomhoz. A két fent említett kínai állami vállalat jelenleg a legaktívabb a nemzetközi energia szektorban történő befektetésben. Folyamatos konzultációt szeretnék fenntartani volt egyetemi professzorommal, Li Xinggel, aki az Aalborg University oktatója és a Beijing Normal University kutatója a kínai energiabiztonság témakörében. A témám magyar vonatkozásához szeretnék adatot nyerni egy személyes interjúból a MOL stratégia fejlesztési osztályának vezetőjével. Az európai tanulmányutam során szeretnék rövid látogatást tenni az Európai Bizottság épületében és annak könyvtárában, továbbá a magyar európai parlamenti képviselők egyikével személyes interjú keretében információt kapni a Közös Energiabiztonsági Stratégia jövőbeni céljairól. További elsődleges forrásokként kívánom felhasználni a nyilvános elérhetőségű nemzetközi statisztikákat, és összegyűjteni az energiahordozók fajtáira lebontva a két hatalom energia fogyasztását és keresletét, illetőleg az importőr országokat illetően. (Archive of the European Union, U.S. Energy Information Administration, Deutsche Bank Researches, Statistics of EuroStar and BP Statistical of World Energy, Synopec statistics, International Energy Agency).

Ezeket az adatokat a kilencvenes évek elejétől fogva tanulmányoznám napjainkig. Ezen időkorlát felállításának oka, hogy a kínai energiafogyasztás 1993-ban lépte túl a hazai energia termelést és ettől az évtől jelent meg a nemzetközi energiapiacon, mint importőr21.

Másodlagos forrásokként a témával foglalkozó kutatók cikkeit, könyveit és konferenciákon prezentált kutatási anyagát kívánom felhasználni. Továbbá a napi aktualitásokat és archívumokban található újságcikkeket is szeretném tanulmányozni, amik a nemzetközi sajtóban és tudományos folyóiratokban, valamint internetes fórumokon megtalálhatóak. (Official Journal of the European Union, Daily China online, Clean Energy Journal, Euractive)

A kutatásomat öt részre szeretném osztani. Minden részre egy-egy szemesztert szánok és a hatodik félévben a kutatások összegzéséből és eredményeiből angol nyelven megírnám meg a disszertációmat.

1. félév:

Az Európai Unió és Kína gazdasági biztonságához szükséges energiabiztonság tanulmányozása. Megállapítani az energiabiztonságukhoz szükséges források fajtáit, mennyiségét és a beszerzésükhöz szükséges fedezet mennyiségét.

Olyan kérdésekre keresem a választ, hogy például az éves energiafogyasztásuk hány százalékát tudják fedezni hazai termelésből és mekkora részét kell importból beszerezni. Milyen típusú energiaforrásokat kell importból beszerezni az energiabiztonságuk garantálásához és mekkora mennyiség kell a különböző fajtájú import energiaforrásokból.

2. félév:

A második félévben megvizsgálom, hogy az importált energiaforrások honnan származnak, melyik országból és azok az országok melyik energia importőr régióhoz tartozik.


Pontosan meg szeretném mondani, milyen fajta és mennyi energia, milyen transzfermódszerrel és mekkora áron származik az energia importőr területekről és az mekkora részét adja az európai uniós vagy kínai összes energiafogyasztásnak abban az évben.

Ugyanebben a félévben szeretném megtalálni a választ arra, hogy az importált energiáért cserébe a két hatalom milyen típusú és mennyi ellenszolgáltatást juttat az energiatermelő területeknek (pénzügyi transzfer, közvetlen beruházás).

3. félév:

Ebben a félévben összevetem az előző két félév kutatásainak eredményét s megvizsgálom a két hatalom egyéni energia szükségletét, a hazai termelés és az energiaimportőröktől származó energia egyenlegét, hogy van-e hiány vagy többlet az energiaellátottságukban. Szükségleteik mértékét és kielégítettségét számszerűleg szeretném kimutatni, továbbá az első félévben megállapított eredmények alapján, (az egyes energia importőr régiók hány százalékban, mekkora mértékben adják Kína és az EU energiafogyasztását) fel szeretném állítani az EU és Kína energia importőr régióinak fontossági sorrendjét is. .

4. félév:

A negyedik félévben a harmadik szemeszter adataira támaszkodva összegzem a két hatalom igényeit, érdekeit és szükségleteit, amit nemzetközi tárgyalások keretében szeretnének elérni és megvizsgálom, hogy hogyan érvényesítik ezeket egymással szemben a nemzetközi színtéren. A Multi-level Governance elméletet is szeretném ebben a félévben felhasználni a kutatásomhoz. (Az EU és Kína között háromszintű energia párbeszéd van hivatalosan, amely áll a minden második évben megrendezett EU-Kína energia konferenciából, az évente megtartott csúcstalálkozókból és a szektorális párbeszédekből. Közös projektek és cselekvési tervek szintén eszközei a nemzetközi érdekérvényesítésnek.)

5. félév:

Az ötödik szemeszter alatt szeretném megvizsgálni a magyar energiaszükségleteket és forrásokat, továbbá a magyar energiabiztonsági stratégiát. Ha ezt feltártam, akkor el kívánom helyezni Magyarországot a két hatalom vonatkozásában a nemzetközi energiapiacon és felmérni hazánk lehetőségeit.

Ebben a félévben megvizsgálom, hogy a fent leírt kutatásaim eredményeit milyen további tényezők befolyásolják. Ilyen egyéb befolyásoló tényező lehet a technika fejlődése, új energiaforrások feltalálása, technológia transzfer és egyéb országok változó energiaszükséglete.

6. félév:

Az értekezésemet a hatodik félévben szeretném megírni, az első öt félév kutatási eredményei alapján.

1.4.4. Publikációs terv:

Legalább 2 angol nyelvű és 3 magyar nyelvű lektorált folyóiratban megjelenő szakcikk készítése és legalább 4 konferencia előadás olyan rendezvényen, amelynél a teljes szöveg megjelenik. Szeretném beszámíttatni a már külföldön megjelent angol nyelvű könyvemet és cikkemet is, amik a témában íródtak. Továbbá szeretnék legalább két darab angol nyelvű, társszerzővel írt publikációt külföldi akadémiai folyóiratban megjelentetni.

1.4.5 Tanulmányutak ütemezése:

Az első év második felében szeretnék az Erasmus program keretében megpályázni egy európai tanulmányutat.

A második év második félévében szeretnék egy félévet Pekingben tölteni, amely a nyelvvizsga megszerzése szempontjából is jelentős segítséget jelentene. Ezen tanulmányút fedezésére saját és pályázati forrásokat is fel kívánok használni, amelyet kínai nyelv tanulására külföldi állampolgároknak írt ki a Kínai állam.

1.4.6. Szükséges nyelvvizsga megszerzésének ütemezése:

A Dániában és Hong Kongban szerzett angol nyelvű master diplomám miatt felsőfokú angol nyelvvizsgám már van. Egy alapfokú kínai (mandarin) nyelvvizsgát szeretnék letenni a második év végén.


2. Költségvetés

 

Szemeszterek

Költségek

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Általános

0

0

0

0

0

0

Vizsgálati

0

0

0

0

0

0

Szakmai út

0

500e Ft

0

900e Ft

200e Ft

200e Ft

Dologi

30e Ft

20e Ft

20e Ft

20e Ft

20e Ft

50e Ft

Összesen

30e Ft

520e Ft

20e Ft

920e Ft

220e Ft

250e Ft

Kiadások összesen

1.960.000. Ft

Képzési támogatás

0 Ft



Záradék

A doktori téma vezetőjének a véleménye:

A munkaterv kellő részletességgel kidolgozott. Az ütemterv megvalósítása reálisnak tűnik, annál inkább, mivel a jelölt már kellő jártassággal bír a témában, már most rendelkezik a szükséges publikációkkal és a tervezett tanulmányutak nemcsak a prímer kutatásait fogják elősegíteni, de kínai nyelvismeretének elmélyítését is. A kutatási eredmények várhatóan további magyar és külföldi publikációt fognak eredményezni.


A témavezető munkahelyi vezetőjének a véleménye (tanszékvezető):


A doktori iskola vezetőjének a véleménye:


A munkahelyi vezető véleménye

Dr. Giber Valéria Olga a Kaposvári Egyetem Oktatási Igazgatóságán jogi előadóként dolgozik. Közvetlen vezetőjeként a munkahelyi kötelességei mellett a tervezett program végrehajtását és a konzultációkon való részvételét támogatom.


Dátum: Kaposvár, 2011. október 13.


Lehőcz Gábor

oktatási igazgató


Dátum: Kaposvár, 2011. október 13.

___________________________________

dr. Giber Valéria Olga

doktorandusz hallgató

1 Christian Constantin, China‘s Conception of Energy Security: Sources and International Impacts, Center of International Relations, Working Paper No. 43, March 2005. P.p. 3-4.

2 Mikko Palonkorpi, Energy Security and the Regional Security Complex Theory, Aleksanteri Institute, University of Helsinki, P.5. http://busieco.samnet.sdu.dk/politics/nisa/papers/palonkorpi.pdf (12.03.2010.)

3 Christian Constantin, China‘s Conception of Energy Security: Sources and International Impacts, Center of International Relations, Working Paper No. 43, March 2005. P.5.

4 Tamás Kende, Tamás Szűcs, Petro Jeney, European public law and policy, Complex kiadó- Jogi és Üzleti tartalom szolgáltató KFT, Budapest, 2007. P. 225.

5 Robert O. Keohane, Joseph S. Nye, Power and Interdependence, second edition, Scott, Foresman/Little, Brown Series in Political Science, SCOTT, FORESMAN AND COMPANY, Illinois, Glenview, 1989. P. 8.

6 Barry Buzan, Is international security possible? In New Thinking about the Strategy and international security, London, Harper Collins, 1991, P.p. 41.

7 Rober O. Keohane, After Hegemony: Cooperation and discard in the world political economy, Princeton University Press, 1984. P.247.

8 Dennis C. Blair, Carla A. Hills, Frank Sampson Jannuzi, U.S.-China Relations: An Affirmative Agenda, a Responsible Course, Report of an Independent Task Force May 2007.

9 Lorend Brandt, Thomas G. Rawski. China's Great Economic Transformation. Cambridge University Press, 2008.

10 Li, Xing. (2009). Eyeing on the Arctic Region: China’s Search for Energy and Maritime Transportation Security.

11 Xingjun Zhao, Yanrui Wu, Determinants of China‘s Energy Imports: An Empirical Analysis, (Xingjun Zhao, 2007)

12 Zhang Jianxin, Oil Security Reshapes China‘s Foreign Policy, Center on China‘s Transnational Relations Working Paper No. 9. The Hong Kong University of Science and Technology, 2006

13 Eurostat statistics 2010 in European Commission Directorate-General for Energy and Transport (DG TREN), EU ENERGY IN FIGURES 2010

14 Philip Andrews-Speed, China‘s energy policy and its contribution to international stability, Facing China‘s rise: Guidelines for an EU strategy, Institute for Security Studies, Paris, December 2006

15 Belkin, P. The European Union’s Energy Security Challenges, CRS Report for Congress (RL33636), updated 2007

16 Mártoni János, András Kacsó, The energy policy of the European Union and Hungary, Politikatudományi szemle- the official journal of the Hungarian Academy of Science. XIII. year, 2004. N.o. 4. 171-176.

17 Julie Hougaard Oostby, Valeria Olga Giber, Witold Sitko., Prospect of the European Common Energy Policy. Semester Project for the Aalborg University, 2008 February

18 Valeria Olga Giber, What are the reasons for the closer and closer energy dialogues between the European Union and China, Aalborg University, 2009 May

19 Valeria Olga Giber, Whose policy will win the battle for the Arctic region’s energy sources?

The European Union’s and the Chinese energy policy toward the Arctic 2010 Beijing

20 Valeria Olga Giber, The colser and closer energy dialogues between the EU and China, Lambert Academic Publishing, 2011

21 Xingjun Zhao, Yanrui Wu, Determinants of China‘s Energy Imports: An Empirical Analysis, (Xingjun Zhao, 2007)


Похожие:

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iconHadtudományi Doktori Iskola

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iconA doktori iskola képzési és kutatási programja

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iconDoktori kurzusok

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iconMultidiszciplináris orvostudományi doktori

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iconA debreceni biomérnök/biotechnológus iskola megalapozója és a szak tiszteletbeli vezetője

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iconA debreceni biomérnök/biotechnológus iskola megalapozója és a szak tiszteletbeli vezetője

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iconDoktori oktatбsi programok (tanterv, tanegysйgek megnevezйse, kцtelez?, vбlaszthatу, уraszбm, kreditйrtйk, az йrtйkelйs mуdja)
Ъk-1 – Az ъjkori filozуfia йrtelmezйsйnek f? tнpusai (Main Types of the Interpretation of Early Modern Philosophy)
Разместите кнопку на своём сайте:
Библиотека


База данных защищена авторским правом ©lib.znate.ru 2014
обратиться к администрации
Библиотека
Главная страница